Algyő területe: 70,3 km2, ebből belterület: 2,6 km2

A település Csongrád megye délkeleti részén, belterületével a Tisza jobb partján helyezkedik el.

Alapvetően helyzetét a Tisza közelsége, Szeged Megyei Jogú Várostól való 10 km-es, Hódmezővásárhelytől pedig 15 km-es távolsága determinálta. Területén halad át a 47-es országos főútvonal, és ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba irányában fekvő vasútvonal. Ebből adódóan egy közúti híd és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást. Algyő egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak, geodéziailag legmagasabb pontja a vasútállomás épülete, ami 72,5 méterre van az Adriai tenger szintje felett.

Algyő külterülete délen Szegeddel, északon Hódmezővásárhellyel, nyugaton Sándorfalvával, keleten Maroslelével határos.

Algyő külterülei:

​ Atka,

​ Csergő telep,

​ Gyevi tanyák,

​ Rákóczi telep,

​ Nagyfa

Algyő kedvező geoföldrajzi elhelyezkedését a két nagyvárostól mért kis távolsága (Szeged 10 km-re, Hódmezővásárhely pedig 15 km-re található), az M5-ös autópálya közelsége, a területén áthaladó 47-es országos főútvonal és a Szeged-Békéscsaba vasútvonal, valamint a Tisza adja. Egy közúti és egy vasúti híd biztosítja az átjutást a Tiszán.

A KSH rendelkezésre álló statisztikái alapján, 2010-ben Algyő állandó lakosságszáma 5324 fő, lakónépessége pedig 5206 fő volt. Ezzel Szeged és Sándorfalva után a harmadik legnépesebb település a kistérségben, a lakónépesség 3, az állandó népesség 2%-ával. Népsűrűségét tekintve a kistérség ritkábban lakott területei közé tartozik, jelentős kiterjedésű külterülete miatt.

Algyő gazdasági jelentőségét, súlyát egyértelműen szénhidrogén készleteink köszönheti: 1965-ben kezdődött meg a kőolaj- és földgázmező kitermelése az ország legnagyobb lelőhelyén, a MOL a mai napig a legnagyobb közvetlen foglalkoztató és adóbefizető a településen. Emellett közvetett hatásaként számos beszállító cég, illetve az anyavállalatból kivált vállalkozás folytatja itt működését. A település így ipari jellegű, az algyői munkahelyek több mint felét az ipar, építőipar biztosítja.

Algyő a honfoglaláskor valószínűleg már lakott hely volt, ahogy azt a település határában feltárt honfoglalás kori temető is bizonyítja. Neve először Villa Geu névalakban az 1138-ban íródott dömösi prépostság adománylevelében szerepelt. A település mai neve bolgár-török eredetű magyar személynévből származik (Győ azonos a Gyeücsa, azaz Géza név szótövével).

A török uralom végén Algyőt – ellentétben a több pusztává vált környékbeli településsel – magyarok által lakott faluként írták össze egy 1695-ös jelentésben.1702-1733 között kincstári birtok volt, majd az Erdődy család kezébe került. A felhalmozott adósság miatta birtokot elzálogosították, 1803-ban eladták a Pallavicini családnak. A falu jelentősége megnőtt, hiszen az új birtokos, őrgróf Pallavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina az uradalom központját Algyőn rendezte be. Kastélyt, tiszti lakot, majorokat építtetett, innen irányították a Mindszent-Algyői hitbizományi uradalmat 1870-ig. Az 1879-es árvíz szinte az egész falut elpusztította, a közel 3000 lakos a környező városokba, falvakba menekült. A kastélyt az árvíz után lebontották, emlékét csak a Kastélykert utca elnevezés őrzi (az egykori kastélypark területét az 1920-as években osztották ki házhelyeknek).

Az árvíz után a lakosok többsége visszatelepült Algyőre, annak ellenére, hogy a falu hivatalosan megszűnt. A visszatelepült lakosok a község újraszervezését kérvényezték, de csak három évvel később, 1882-ben kapták vissza önálló községi státuszukat.

A 20. század elején színvonalas mezőgazdálkodás és jelentős kisipari tevékenység jellemezte a települést. Vasútállomása, közúti és vízi közlekedési kapcsolatai révén kedvező közlekedési-szállítási helyzetbe került. Algyő fontos tiszai átkelőhely volt, kompja 1963-ig működött, a vasúti híd 1870-ben épült, mellette 1974-ben nyílt meg az új közúti híd.

A település gazdasági fejlődését a 60-as évek közepétől napjainkig is egyértelműen az olaj határozza meg: 1965-től kezdődött meg a kőolaj- és földgázmező kitermelése az ország legnagyobb lelőhelyén. A 168-as kút kitörésének helyén ma emlékmű áll, amely a Szegeden "olajosoknak" nevezett szakmabeliek helytállásának állít emléket.

1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. A környező nagyvárosok rohamosan fejlődő ipara mind több munkaerőt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezővásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai, a közlekedés irányításamind Szegeden jött létre.Algyő az 1970-1990 közötti időszakban csaknem elvesztette önálló arculatát. Ennek elkerülésére, társadalmi kezdeményezés indult a település önállósítására: 1996. október 27-én lezajlott hivatalos népszavazás eredményeként a községegyesítés megszüntetése mellett döntöttek.

Az olaj- és földgázkitermelés gazdasági súlya továbbra is meghatározó a település életében, de a község egyre inkább keresi kitörési lehetőségeit más gazdasági ágazatokban, így a turizmusban is.

Az ártér füzeseiben, védett növények és madarak élnek, a vízpartokon élénk horgászélet zajlik. Algyőn született Süli András (1896-1969) országos hírű naiv festő. Az egykori kovácsműhely épületében tájházat alakítottak ki, ahol a népélet megmaradt emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A település faluháza 1994-ben épült fel a helyi közösség erőfeszítéséből, ahol kulturális, művészeti és civil rendezvények várják a művelődésre, szórakozásra vágyókat. Itt működik a régiós tájolásokat végző Móra Ferenc Népszínház. Az Algyői Vendégház és Turisztikai Központban ifjúsági szálláshely és étterem is működik. A település termálfürdője a tiszai szabadfürdő mellett további lehetőségeket nyújt az egészségvédelemre és a pihenésre.

2013. április 26. (péntek) – 27. (szombat)

Algyői Falunapok

A Falunapokat az Algyői Faluház megnyitásának évfordulóján, minden év április végén rendezzük meg, az utóbbi években két napon. A pénteki program hagyományosan az algyői Móra Ferenc Népszínház bemutatója a Faluház színháztermében. A szombati napon a település apraja-nagyja kivonul a Szabadidőközpontba, ahol egész napos rendezvény várja az érdeklődőket. A délelőtti órákban a civil szervezetek, baráti társaságok főzőversenye bír a legnagyobb jelentőséggel, miközben a színpadon helyet kapnak az algyői kötődésű együttesek, produkciók. A délutáni órákban óráról órára váltják egymást a meghívott sztárvendégek, majd este egy nagy élőzenei zárja a programot.

2013. május 26. (vasárnap

X. Algyői Repüléstörténeti Emléknap, Hősök Napja és Családi Gyermeknap, III. Algyői Vitézi Találkozó

Az algyői Szabadidőközpont (jelenleg Gyevitur Kft.) a két háború között és a II. világháború után egy ideig repülőtérként szolgálta a magyar repülés ügyét. Maga Szent-györgyi Albert is itt ismerkedett meg a repülés alapjaival. Ennek emlékére minden május utolsó vasárnapján, a Hősök Napján emlékezünk az algyői repülőkre és azokra az algyői kötődésű pilótákra, akik repülés közben életüket vesztették. Ezen a napon a gyerekeket is számos program várja, hiszen ez a nap a gyerekeké is. 2010 óta ezen a napon találkozóra hívunk katonai hagyományőrző csoportokat is, akik a fegyverek, harci eszközök és egyenruhák bemutatása mellett harci játékkal szórakoztatják a közönséget.

2013. június 22., szombat

Napforduló Ünnep. Szent Iván-éj

Az Algyői Tájházban minden évben megünnepeljük az év legrövidebb éjszakáját a június 24-éhez legközelebb eső szombati napon és éjjelen. Szent Iván éjjele nemcsak az év legrövidebb, de a legvarázslatosabb éjszakája is. Különleges alkalom, amikor valami különlegeset kell csinálni...

2013. július 27. (szombat) – 28. (vasárnap)

Anna-napi búcsú

Algyő védőszentje Szent Anna, a település temploma is az ő nevét viseli. A hagyományos egyházi búcsú mellett természetesen megjelenik annak profán kísérete: a kirakodóvásár. Ezen kívül kulturális és hagyományőrző műsorok várják az Algyőre látogatókat.

2013. augusztus 10. (szombat) – 11. (vasárnap)

Algyői Lovasnapok

Az Algyői Lovasklub Egyesület szervezi minden esztendő augusztusában az Algyői Lovasnapokat, amelyeknek első napján a díjugratásé, a másodikon a fogathajtásé a főszerep. Ezen kívül számos kulturális program színesíti a rendezvényt, ezáltal a lovak, a lósport kedvelői mellett a gasztronómia, a népi hagyományok vagy éppen a szórakoztató színpadi produkciók iránt érdeklődő vendégek is megtalálják a számításukat.

Algyő Nagyközség Önkormányzat

Helyi civil és polgárőr szolgáltatások fejlesztése

Lovassport és oktatás alapfeltételeinek megvalósítása Algyőn

6.975.788,-Ft

Algyő Nagyközség Önkormányzat

Települési rendezvények és táborok támogatása

Hétfő-péntek táborok

702.000,-Ft

Gyeviép Nonprofit Kft.

Helyi termékek forgalmazásához ill termék tér

Terméktér kialakítása Algyőn

4.160.000,-Ft

Algyő Nagyközség Önkormányzat

Innovatív megoldások

Brikettáló rendszer kialakítása Algyőn

6.638.760,-Ft

Algyő Nagyközség Önkormányzat

Települési média fejlesztése

Kiutak a válságból komplex médiakampány. Az Algyői Hírmondó és kistérségi helyi lapok médiakampány

2.411.314,-Ft