Újszentiván lakosainak száma 2012. január 1-jén 1.850 fő volt. A település lélekszáma folyamatosan emelkedik, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, beruházásoknak. Az elmúlt időszakban megnyitotta kapuit az új bölcsőde, megújult az óvoda és az iskola is.

Ezek mellett biztonságosabbá vált a közlekedés is, hisz jelentős fejlesztések valósultak meg a közösségi közlekedésben, amelyben új buszmegállók épültek, valamint elkészült az Újszentivánt Szegeddel összekötő kerékpárút is. A tavalyi évben megújult a Gondozóház, felépült az új Civilház és a katolikus templom.

A településen 600 lakás található. Ebben az évben indul meg a bérlakásépítés is, amely lehetőséget biztosít fiatal családok letelepülésére.

Újszentivánon jelenleg 200 különféle vállalkozás működik. Ezek lefedik szinte a teljes szolgáltatás és kereskedelmi spektrumot.

A Maros-Tisza szögét a legnagyobb törzsek egyike, a Gyula törzs szállta meg. Mintegy háromnegyed évszázaddal később ezen a területen önálló hatalommal rendelkező Ajtony ellentétbe került Szent Istvánnal, melynek következménye: Csanád leverte Ajtonyt, birtokait a király neki adományozta. Ezen a területen alakult ki Csanád megye, melyhez a Tisza-Maros szög is tartozott, természetesen a Maros folyó bal partján levő településekkel együtt.

Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt.  Nevét templomáról kapta, s első írásos előfordulása két, 1411-ben kelt oklevélben olvasható.

A török közeledésekor e családok utódai elmenekültek innen. 1560-ban a falut az adórovó sem tudta megközelíteni. Az 1564 évi összeírás szerint itt ekkor Viczmándi Mátyás, Liszti János, Balassa Bálint és Gyálai János voltak a birtokosok. 1582-ben még magyar jobbágyok lakták.

A falu a XVII. század viharaiban elpusztult, s 1700 körül már, mint puszta került bele a püspöki birtoklajstromokba.

Szentiván 1719-ben Gyála faluhoz tartozott. A Csanádi tiszttartósság 1746 március havában szerbeket telepített le, de akkor még a mai Tiszasziget (Ószentiván) területén Szeged városa ezt a részt 1783-ban megvásárolta a királyi kamarától, erre a szerbek átköltöztek innen a mai Újszentivánra. Ószentivánt pedig szegedi alsóvárosi és Tápai dohánykertészek szállották meg.  A falu rajnai frank eredetű, jómódú németsége a múlt század derekán, Őscsanádról jött ide.

Szeged 1781-ben vegyes népesség felett szerezte meg a földesúri joghatóságot. Az 1730-as években újratelepült Szőreg és Szentiván lakosságának túlnyomó többsége szerb.  A Szegedi kirajzás ugyanakkor lakott településekre is juttatott el számottevő – többségében szerb, töredékében magyar – kitelepülőt. A magyarok tömegesebb kirajzására a század második felében, elsősorban Szeged zálogbirtoklása idején került sor, de 1848-ig kisebbségben maradtak.

Az 1848-as márciusi forradalmat nagy lelkesedéssel fogadta az egész ország. Már 1848 áprilisában és májusában a horvátok és a szászok mellett a szerbek és az erdélyi románok mozgalma is kedvezőtlen irányt vett. A jól kiképzett határőrvidéki szerbek abban a hitben, hogy az autonóm szerb Vajdaságért küzdenek, elsőnek fogtak fegyvert a magyar függetlenségi mozgalom ellen. A délvidéki, feldühített szerb fegyveresek akciói Szegeden és környékén felbomlasztották a magyarok és szerbek között fennállt békés egyetértést. A Bács és a Bánság a szerb lázadók kezébe került 1849. január folyamán. mintegy 60 000 magyar menekült a szerb csapatok elől.

2004. augusztus 5-én volt 155. évfordulója a Szőreg-szentiváni csatának. A nagy vérontás színtere Újszegedtől, az újszegedi töltésektől a szentiváni erdőig (a gátőrház és a szivattyútelep tájáig terjedt.  A túlerő és Dembinszky hibái miatt a csatát a magyarok elvesztették. A halottak, sebesültek száma 4-5000-re tehető. A halottakat az újszegedi kamaratöltés lábánál közös sírba temették el.

Szentivánon 1850 után a szerbek mellett megtaláljuk az Őscsanádról folyamatosan áttelepülő németeket, majd a Szegedről kiszivárgó magyarokat.

A falu történetének új nagy vérzivatarát az első világháború jelentette. Egy véglegesnek tekinthető összesítő kimutatás szerint 32 szentiváni (és térvári) férfi halt hősi halált vagy tűnt el örökre. A községháza előtti, 1923-ban felállított emlékmű 21 hősi halott nevét említi még, akkor még csak 5 eltűntről beszéltek. A tiszteletükre emelt szobor mellett a Temető utcában minden elhunyt hős emlékére egy gesztenyefát ültettek – feltüntetve rajtuk egy halott nevét.

    A háborút követően Újszentiván - Tisza Maros szög többi községével együtt – 1918. november 21-étől 1921. augusztus 21-ig megszállás következtében a Szerb – Horváth – Szlovén királysághoz tartozott.

A háború és megszállás után mintegy 250 szerb kivándorolt Jugoszláviába. Az akkor Újszentivánhoz tartozó Térvárról 1922. május havában vonultak ki a szerb csapatok. 1930-ban a magyarok lélekszáma 650. ugyanis a megszállás vége után az optánst szerbek helyére magyarok telepedtek le – bírtok csere révén. A szerbek száma ekkora 163-ra csökkent.

1944. október 9.-én, hétfőn délután Térvár felől és a Partról közeledve megjöttek az orosz csapatok. A német hadak előtte (vasárnap) este felrobbantva a temesvári vasúton két vagon lőszert – sietve elhagyták a falut. Az itthon maradottak zömét 1946-ban kitelepítették. Így Újszentiván többségében magyarlakta község lett.

Újszentivánnak három testvértelepülése van: Agyagfalva, Kisgéres és Mesztegnyő. Szerencsére ezek a kapcsolatok nem csak protokoll jellegűek, hisz mind az önkormányzatok, mind a civil szféra különféle szereplői folyamatosan együttműködnek, tartják a kapcsolatot egymással. A települések képviselői rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein, programjain.

Szerb pravoszláv templom és parókia

A falu központjában, kis halmon áll a görögkeleti szerb templom, amely elődje helyén 1853-ban épült, késő klasszicista stílusban.

Ikonosztáza három nyílással ellátott egyszerű deszkafal. Három zónában helyezkedik el 26 képe: alul a trónusikonok, fölöttük a szentek, legfölül az ünnepek képei. Középütt az utolsó vacsora, fölötte az újszövetségi Szentháromság ábrázolása. A királyi ajtón az Örömhírvételt és a négy evangélistát, a diakónusi ajtókon Szent István diakónust és Mihály arkangyalt festette meg a mester. A trónusikonok és a királyi ajtó képei 1912-ben készültek, a többit Barcsai Ferenc autodidakta festő másolta 1948-ban.

Újszentiván, Felszabadulás utca

Gondozóház

A 2011-ben felújított gondozóház szociális feladatokat lát el. A felújított épületben kapott helyet az idősek klubja, a házi segítségnyújtás és az étkeztetés. Az időseket kilenc személyes kisbusz szállítja a gondozó házba, amelyet pályázatnak köszönhet a település.  Ügyeltek arra, hogy lehetőleg megőrizzék az egykori vasútállomás jellegét, a bútorok pedig a régiekhez legyenek hasonlóak, így megmaradjon a belső terek hangulata. A renoválás mellett bővítettek is, hiszen korábban csak az idősek nappali ellátásról gondoskodott az intézmény.

Újszentiván, Rét sor 9.

Lovasturizmus

Az újszentiváni régi laktanya helyszínén került kialakításra Csongrád megye legszínvonalasabb, díjugrató versenyek lebonyolítására alkalmas pályája. Magyarországon is nagyon kevés ilyen minőségű pálya létezi. Ennek köszönhetően évek óta itt rendezi a Gyermek- és Pónilovasok Országos Szövetsége edzőtáborait, minősítő szintvizsgáit, rajtengedélyes vizsgáit. Továbbá szakmai továbbképzéseit lovas edzők, lovas oktatók, és pályaépítők részére.

A sporttelep önmaga megközelítőleg 800 000 négyzetméter területén különböző tereptárgyak helyezkednek el (dombok, tavak) a terület bejárása önmagában is megfelel egy kisebb túrának.

A lovaspark a település turisztikai vonzerejét kívánja kialakítani, erősíteni.  Kitűnő szórakozási, tanulási lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára, tiszta levegőn ismerkedhetnek meg a magyar puszta világával, a lógondozás fortélyaival, illetve lovagolni tanulhatnak.

Civil Ház

A Civil Ház akadálymentesített, patkó alakú gyönyörű épület, amelynek felújított régi szárnyában található a megfelelő számú szociális és mellékhelyiség mellett a könyvtár- és olvasóterem, egy 15-20 fő befogadására alkalmas több célú közösségi terem, a számítógépterem, valamint egy iroda, ahol a Falugazdász és a Munkaügyi Központ munkatársa tartanak fogadóórát. Itt kap majd helyet a jövőben, a többféle tervezett tanácsadó programunk is, melyeket a lakosság igényeinek megfelelően szeretnének elindítani. A másik, vadonatúj szárny egy nagyméretű, szintén többcélú és akár 150 fő számára is befogadó képes közösségi teremnek ad helyet, amely rendezvények alkalmával a legkülönfélébb programok lebonyolítására is alkalmas.

2011 januárjától működik, programjaik között szerepel számítógép- és Internet használat biztosítása, a Hagyományőrző Kör énekkari próbái keddenként, de helyet ad az Óvoda bálnak, a Baba-mama Karácsonynak, a Napraforgó Nagycsaládos Egyesület Ünnepi Játszóházának és a Hagyományőrző Egyesület Évbúcsúztatójára is. Itt kerül sor a közeljövőben az alakulófélben levő Színjátszók összejöveteleire is és szívesen fogadnak minden olyan lakossági ötletet, igényt, kezdeményezést, ami a szabadidő hasznos eltöltésére irányul.

Újszentiván, Árpád u. 5.

Teleház

Az Alternatíva Egyesület a működtetője annak a közösségi helynek, melyet Info-Centrum és Teleház néven avattak fel 2006. októberében.

Szolgáltatásaik: számítógép- és internet használat, különböző irodai és teleházas tevékenységek, közhasznú információk szolgáltatása, pályázati tanácsadás valamint alapfokú számítógépes tanfolyamok szervezése.

Újszentiván, Szigeti út 16.

Hagyományőrző Kézműves Baba-múzeum

Újszentiván, Kossuth u. 44.

Újszentiván Ált. Isk. Gyermekeiért Közalapítvány

Táborokban szervezett programok

Napsugár nyári tábor

2.121.000,-Ft

Újszentiván Község Önkormányzat

Multikulturális és hagyományőrző kezdeményezések

XVIII. Újszentiváni Falunapi rendezvény

526.500,-Ft

Újszentiván Ált. Isk. Gyermekeiért Közalapítvány

Környezetvédelmi akciók

Élhetőbb környezetünk - a mi felelősségünk

1.559.493,-Ft

Újszentiváni Hagyományőrzők Kör

Szellemi és tárgyi értékeink megőrzése

Közösségi célú fejlesztés

1.622.520,-Ft

Újszentiváni Polgárőr Egyesület

Polgárőr szervezetek működést biztosító helységeinek kialakítása

URH kézi rádió beszerzése, iroda festése

1.066.800,-Ft