A községben kevés a nagyobb létszámú vállalatok száma, ez az átmenő forgalom hiányára és a szigorú természetvédelmi szabályokra vezethető vissza. A településen működő nagyobb cégek elsősorban a helybeli lakosok foglalkoztatását tarják szem előtt.

A település külterületi lakosainak nagy része mezőgazdasági őstermelésből él.

Dóc 1952-ben létesült község, Szegedtől 25 km-re fekszik. Területe 4870 ha, melyből a belterület 72 ha. A község régi, szép neve a valamikori bérlő birtokos (Dóczy-birtok) nevét örökíti meg.

A volt Pallavicini-uradalom területéből létesült 1952-ben. Mai határában a középkorban Sövényháza néven falu volt, mely a török uralom alatt elpusztult. A XVIII. század második felében szegedi dohánykertészek telepedtek ide, megvetve a mai település alapjait.

Dóc közigazgatási területét a 4519. sz. Szeged-Csongrád összekötő út északi és déli irányban keresztezi. Északi határa a Tisza folyó, az útvonal nyugati oldalán az igazgatási terület 1/5-e fekszik, itt a homokos talajon kialakult tanyás kisgazdaságok a jellemzőek. A keleti oldalon, mozgalmas terepen kiterjedt erdők húzódnak, ezek karéján belül, domb-vonulatra épültek a belterület házai. A bekötő út északi részén működik a Magyar Honvédség lőtere, ami határos az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal.

A község dombon helyezkedik el, amelyet erdő vesz körül, ezzel kellemes vizuális élményt nyújt. A község területének több mint fele védett. A tájvédelmi körzet a Tisza jobb partján lévő hullámteret és az árvédelmi töltésen kívül elterülő mentett területet foglalja magában.

A védett területen közel 400 ha legelő található. Ezek fontos pihenő és találkozó helyei a vonuló madaraknak, ősszel viszont október elejétől november közepéig több tízezer daru és vadliba pihenő helye. A községet körülvevő erdőkben sokfajta állat él.

A község temploma 1792-ben épült, 1975-ben építették át. A település teljesen közművesített, 90 %-os a szilárd burkolatú közutak kiépítettsége.

Turisztikai attrakciók, helyi építészeti, tárgyi vagy gasztronómiai speciálitások:

A község területének nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park részeként a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, kiterjedt élővilág lelhető fel ezen a környéken.

A védett területen közel 400 ha legelő található. Ezek fontos pihenő és találkozó helyei a vonuló madaraknak, ősszel viszont október elejétől november közepéig több tízezer daru és vadliba pihenő helye.

A község a Tájvédelmi Körzet szépségeire alapozva valósította meg a 2010-es év során a Dóc-Tisza túraútvonalon pihenőhelyek kialakítása pályázatát, melynek keretében a falu legöregebb épületétől a Tiszáig húzódó útvonalon szemlélhető meg a tájvédelmi körzet szépsége.

A község belterületén, a Rózsa Ferenc u. 1-13. útszakasz alatt szarmata sírok helyezkednek el.

A település legrégebbi épülete a Nyilvános Községi Könyvtár épülete, melyet az Önkormányzat rendeletében helyi védettségű épületté minősített.

Június hó:

falunap

Augusztus-Szeptember hó:

szántóverseny

December hó:

falukarácsony

Vendéglátóhelyek

A település területén 2 italbolt - Nyárfás Vendéglő és Négylámpás Kocsma - működik jelenleg, melyek fő profilja az italárusítás.

A településen egyéb vendéglátóhely, étterem, presszó, cukrászda nem üzemel. 

Dóc- Tisza túraútvonalon pihenőhelyek kialakítása: 

a község legöregebb épületének udvaráról indulva vezet útvonal a Tisza mellett elhelyezett pihenőhelyig. A település turisztikai életének beindítása volt a célja a fejlesztés megvalósításával.

Dóc Községi Önkormányzat

Kulturális értékek megőrzése

Dóc Község kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése

1.137.500,-Ft