Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntöm Önt a Déli Napfény Leader Akciócsoport közös marketingstratégia honlapján.

Bordány Csongrád megyében, Szegedtől 21 kilométerre, a Szegedet Kiskunhalassal összekötő út mentén alakult ki. A települést körülölelő dűlőkben a napfény, a talpat melengető lágy homok, a Lapéta-tó környéki élővilág, a mezőgazdaságból élő családok sokszor múltat idéző tanyái, földecskéi mind-mind egy-egy gyöngyszemei a környéknek. A település gyalog, kerékpárral, autóval, és autóbusszal is könnyedén megközelíthető. Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család (Dudás István és felesége Czékus Franciska) fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordány-nak nevezték el. Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet. A községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban ma több mint 3200 ember él. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes ízvilágú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek, amelyek országosan is ismertek, keresettek. A bordányiak hiszik, hogy a legfinomabb őszi-barack ezen a földön terem. Bordány mellett halad el az Alföldi kék túra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Főbb látnivalók: az 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű és a Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló ivókút.

Ifjúsági közösségi szálláshelyünk 7db, fürdőszobás, 4-5 személyes szobával várja a településre érkező vendégeket. A szálláshely összesen 30 férőhelyes, de a szobák pótágyazhatók is. Szálláshelyünk kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ifjúsági képzések, találkozók, kisebb konferenciák lebonyolítására, de kedvező árai miatt a Csongrád megyébe, Szegedre, Mórahalomra utazó családok számára is ideális. A vendégeket ingyenes számítógép és internet használat, ingyenes wi-fi hozzáférés várja!

Legyen a vendégünk Ön is!

Tanács Gábor

polgármester

 

A település kialakulása és történelmi előzményei

Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől - Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567/568-ig). A Bordány - Mező dűlőről, a Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy síremlékekből származnak. Itt gepida településnyomokat találtak a régészek, majd az avarok után érkeztek honfoglaló eleink. Ebből a korból származik az egyik legértékesebb és leggazdagabb honfoglaló magyar lószerszám garnitúra, amelyet 1955-ben Szilágyi Vilmos szőlőbirtokán Dienes István szegedi régész tárt fel. Egy 55-60 évesen elhunyt, magyar nemzetségfő feleségét rejtette a magányos női sír. Gazdagon díszített ruházat (veretes öv), sok ékszer (kar-, láb és nyakperecek, hajfonatdíszek), lovas temetkezés (ló csontok), gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott palmetta, díszes edények jellemzik, a feltárt leletet. Az első "szállásokat" tehát először honfoglaló őseink hozták itt létre.

A honfoglalást követően a magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést ("szállást") az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be. A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette: 1718-ban kun községből lakosokat küldött a dorozsmai határba. 1719. nyarán jász családokat hozatott Jászfényszaruból és Jászapátiból, majd Nógrád és Heves megyéből palóc családok is érkeztek. Az újratelepített Dorozsma község a szabad jászkun területhez tartozott. A Német Lovagrend birtokolta a földet - amelynek csak bérlője volt a lakosság -, s az 1745. évi megváltással (Rademptió) újra szabaddá vált, az ősi föld tulajdonukba került. A lakosság megszabadult a jobbágysors súlyos kötöttségeitől. Az 1700-as évek elején a község zárt belterülete 350kh-on feküdt, amelyhez 3043 kh-on fekvő szántóterület csatlakozott.

Az életet azonban nem lehetett megállítani, évről-évre több és több községi lakos húzódott ki a megélhetést biztosító tanyára.

Ez a folyamat az 1800-as évek elején kezdődött és az 1800-évek végén, a századforduló tájékon erősödött fel ebben a térségben.

Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén a fenti szükségszerűségből és körülmények folytán alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re Kistemplomtanya-központ, amely a további három tanyaközpont (Árpádközpont, Zsombóközpont és Forráskút) közül a legrégebbi és legjobban fejlett volt. Tulajdonképpen az 1850-es évek elejétől, a tanyaközpontgóc kialakulásától számíthatjuk Bordány község történetét.

Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A település történetében fordulópontot jelentett a jelenlegi templom és lelkészlakás felépítése, helyi lelkészség létesítése.

Az új templom alapkövét 1907. április havában tették le és 1909-ben, Szt. István napján a torony gömbjét és keresztjét Sztriha Kálmán káplán szentelte fel. Az új templom felszentelésére 1910. április 24-én került sor Szent István király tiszteletére. Ettől fogva a községi Előjáróság a "Dudáskápolna" elnevezést megszüntette és "Kistemplomtanya-központ" lett a település hivatalos neve.

A központ rohamosan fejlődött. Kedden és pénteken, de különösen kedden - amikor állatfelhajtás is volt- olyan piacai voltak, hogy a belterületi piac eltörpült mellette, és sokszor az országos vásár méreteivel is vetekedett.

Bővült az iskolai (négy tanerős) és az egészségügyi ellátás (zöldkereszt, védőnő). Artézi kút látja el a települést ivóvízzel. Két gőzmalom és olajsajtoló épült és kezdte meg működését, egyre bővült a letelepedő kereskedők, kisiparosok száma. Az önálló községgé alakulást megelőző évtizedekben a tanyaközponton a közigazgatási teendőket az anyaközség látta el az alábbi formában: 1850-től 1934-ig az anyaközség képviselőtestülete és előjárósága, 1935-től 1946-ig a külterületi képviselet, 1947-től 1949-ig a közigazgatási kirendeltség.

1945 után Kistemplomtanya-központ önállósulási törekvéseinek újabb állomását jelentette, hogy az anyaközség 1947. július 1-el kirendeltséget létesített a településen. A kirendeltség lényeges hatáskörű közigazgatási feladatokat látott el a tanyaközpont területén.

A kirendeltség nem csak saját területére, hanem Forráskút és Zsombó központ területére kiterjedő hatállyal intézte a közellátás ügyeit.

Az önálló közigazgatási községgé alakulás előkészítése a 3.690/1949(86) számú rendelettel vette kezdetét, amelynek felhatalmazása alapján a belügyminiszter a Kiskundorozsma községhez tartozó Kistemplomtanya külterületi lakott hely és környékének önálló nagyközséggé alakulását elrendelte. Így a korábbi terv (1948), hogy Üllés el akart szakadni az anyaközségtől és közigazgatási szempontból Kistemplomtanyát is magához akarta kapcsolni, nem valósult meg.

Az új község nevének kialakításakor két álláspont jelentkezett. A lakosság kérése a Kistemplomtanya központ alapján a Kistemplomtanya elnevezés volt, mivel így ment át a köztudatba. A másik a Bordány elnevezés, amely a község leghosszabb és legsűrűbben lakott dűlője volt. Egyébként a szállásrendszer kialakulása idején, a levéltári források szerint 1747-ben jelent meg először a BORDÁN elnevezés, amely eredetileg valószínűleg személynevet jelentett, 1862-ben Bordány már dűlőnévként szerepelt. Végül is a Bordány elnevezés maradt. A belügyminiszter 1950. február 5-én kelt rendeletével Kistemplomtanya végleges nevét "Bordány" névben állapította meg, és 1950. július 1-től ez lett a hivatalos neve.

A tanyaközség ezzel fölvette az ősi Bordány nevet. Az önálló községgé alakulást 1950. augusztus 9-én még az 1947-1950. novembere között működő, 25 tagból álló községtanács mondta ki. Területe 6341 kataszteri hold.

Az új község földrajzi elhelyezkedése kedvező. A Szegedet Kiskunhalassal összekötő műút mentén, Szegedtől 21 km-re az út 15-17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki a település, amely jó összeköttetést biztosított minden irányban. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. Gazdaságilag a részét alkotó Bordány, Mező, Seregélyes és Béke dűlők határterülete a központtól ideálisnak nevezhető 4-6 km-re fekszenek a község központjától, így rövid idő alatt elérhetők.

 

 

2013. március 23. szombat

Bordányi Kultúra Napja

IKSZT rendezvényterem

A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat minden év márciusában rendezi meg a Bordányi Kultúra Napját, amelyre fellépőként az idén is olyan Bordányban élő embereket, itt működő csoportokat, közösségeket hívnak meg, akik elkötelezettek a kultúra iránt, és produkciójukkal méltóan tudják képviselni Bordányt mind itthon, mind a nagyvilágban.

 

2013. 05.19-20.

XXI. Bordányi Falunapok

IKSZT és parkja

A falu minden évben megrendezendő legnagyobb ünnepe, a több napos falunapok, ahol színes kulturális műsorok, sztárfellépők szórakoztatják a közönséget a Faluház kültéri színpadán és a körülütte lévő parkban, büfék, árusok, motoros felvonulás és még sok érdekes program várja az ide látogatókat. Éjszakai programként utcabál élő zenével a sörsátorban.

 

2013. augusztus 20.

Szent István napi ünnepség

Szent István tér

Augusztus 20-a, államalapító Szent Istán királyunk ünnepe, aki településünk és templomunk védőszentje. Ezen a napon ünnepi szentmisével, kulturális műsorral és kenyéráládással emlékezünk meg a róla elnevezett, a település központjában lévő Szent István téren.

 

2013. augusztus 25. vasárnap

Búcsú

Szent István Király Templom

1859. augusztus 20-án, a felépűlt Dudás-kápolnát, Szent István király tiszteletére szentelték fel. Azóta az egyházközség minden évben megünnepli templomának búcsúját.

 

2013. szeptember 14. szombat

Helyi Ízek Fesztiválja

IKSZT parkja

Már hagyománnyá vált rendezvényünk a szeptember közepén megrendezésre kerülő Helyi Ízek Fesztiválja. A fesztiválon a sütés-főzés szerelmesei bográcsos és grillen vagy tárcsán sült kategóriában mérhetik össze tudásukat. Emellett helyi lekvárok, sütemények, borok és pálinkák is nevezhetők.

 

2013. szeptember 21. szombat

Szüreti mulatság

IKSZT és parkja

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Községi Könyvtár hagyományőrző céllal szervezi szüreti programját a ház körüli parkban. Szőlő darálás, préselés, must kóstolás, íjászkodás és sétakocsikázás, házi bor-, sütemény- és lekvárverseny mind-mind a program része. Mindezeket színes kulturális program tarkítja.

 

2013. december 1. vasárnap

Adventi Karácsonyi Hétvégék

vasárnaponként 16 órától

Piactér

A Bordányi Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat által szervezett Adventi Hétvégék rendezvénysorozaton a helyi piactéren kerül megszervezésre minden advent vasárnapkor egy adventi karácsonyi vásár, ahol a civil szervezetek képviselői saját készítésű termékeikkel reprezentálják magukat, díszes helyszín, forró italok és rövid szines kulturális műsor várja az érdeklődőket.

Szálláshely:

Önkormányzati Étterem

Tel.: 62/288-042

Nyitva tartás minden nap: 11-21 óráig

Web: http://www.vadgesztenye.hu/

 

 

 

 

Bordány Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Jogcím: Falumegújítás és fejlesztés

Projekt címe: Szent István téri közpark és környékének fejlesztése

Támogatási összeg: 23 065 832 Ft

A fejlesztés célja a település társadalmi és gazdasági életének élénkítése. Bordány központjában álló terület egységes díszburkolatot kapott, amely kibővült a tér és a templom közötti közterület felújításával és sétány kialakításával.

 

 

 

 

 

Bordány Községi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala

6795 Bordány, Felszabadulás utca 44.

Telefon: (62) 588-510

Telefax: (62) 588-520

E-mail: bordany@bordany.hu

Web: www.bordany.hu

 

 

Faluház/ Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Községi Könyvtár

Cím: Bordány, Park tér 1.

Tel.: 62/588-516

e-mail: faluhaz@bordany.hu, konyvtar@bordany.hu

Web: www.bordany.hu

 

Az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Községi Könyvtár a közösségi ház funkció mellett közművelődési és könyvtári feladatokat lát el. Itt működnek a helyi egyesületek, civil szervezetek, és zajlanak a nagyobb kulturális rendezvények.

 

 

BORDÁNYI IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS PONT (BIIP)

Cím: Bordány, Park tér 1.

Tel.: 62/588-131

e-mail: biip@bordanynet.hu

 

 

Iskola

Ádám Jenő Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, nevét az egyik meghatározó igazgatója után kapta.Önkormányzati fenntartású,2002-től egy épületegységben működik.Az általános iskolai létszám az országos tendenciákhoz hasonlóan csökken, jelenleg 287fő

6795 Bordány, Dózsa György tér 1.

E-mail: simonne@freemail.hu

Telefon/fax:

62/588-070

Vezető: Simon Zoltánné

 

Óvoda

Aprajafalva Óvoda és Bölcsőde, 100 férőhelyes, 4 csoportos. Programunk: Óvodai nevelés játékkal, mesével. A program a természetes fejlődéshez teremt megfelelő környezetet. Folyamatos napirenddel, vegyes életkorú csoportokkal dolgozunk.

Bordány, Rákóczi u. 32-36.

Tel.: 62/ 588-075

Intézményvezető: Lázárné Borbola Márta